Az okos város már nem csupán lehetőség, hanem valóság. 146 ország 700 városának több mint 24 ezer látogatója, 1010 kiállítója és 400-nál is több előadója vett részt a 2019-es Barcelona Smart City Expon, ahol bebizonyosodott, hogy érdemes továbbálmodni az „okos város forradalomról”.
Idén november 19. és 21. között, kilencedik alkalommal rendezték meg a világ egyik legszínvonalasabb, okos városokkal foglalkozó rendezvényét, a Barcelona Smart City Expot. Az évről évre több látogatót vonzó háromnapos eseményen több mint 1010 kiállító mutatkozott be és 24 ezer érdeklődő 400-nál is több előadó segítségével ismerhette meg a digitális átalakulás, a városi környezet, a mobilitás, a kormányzás és finanszírozás, valamint a befogadó városok és megosztás témaköreinek új dimenzióit. Az előadók igen reprezentatív mintát hoztak a Föld okosvárosi törekvéseiből, hiszen egészen más kihívással küzdenek, és más megoldásokat találnak pl. Mauritániában, mint Írországban, Yokohamában vagy Jeruzsálemben. Még a globális problémák is, mint az elöregedő társadalom vagy a klímaváltozás más-más megközelítést igényelnek az egyes városoktól, hiszen gazdasági, társadalmi és földrajzi értelemben nincs két egyforma város. Egy-egy bevált jó gyakorlat helyi adaptációt igényel – az ezekkel kapcsolatos szakmai párbeszédek és networking fontos terepe a konferencia.
Az előadások jelentős része nem a technológia megoldások fontosságát hangsúlyozta, hanem a városi társadalom számára élhető környezetet. Több előadó kiemelte a különböző szereplők (város és lakosság, különböző terméket szolgáltatást nyújtó cégek) közötti kommunikáció és partnerség fontosságát, valamint azt, hogy a kommunikáció akkor leghatékonyabb, ha a szereplők „egy nyelvet” beszélnek.
Téma volt a nemzeti kormányainak szerepe a városok átalakulásának segítésében. Az alapvető infrastrukturális beruházások támogatásán és finanszírozásán túl a helyi fejlesztések kiegészítése, felskálázása, országon belüli terjesztése merült fel feladatként, illetve a hazai közegben is jól ismert szakemberhiány kezelése országos képzési programok indításával, valamint a szakemberek országos hálózatba szervezésével.
Az érintettek, a lakosság bevonása, az alulról építkezés szintén jelentős szerepet kapott a kongresszus programjában, a befogadó városokkal egy önálló szekció foglalkozott. A megosztás egyébként is többször visszatérő kifejezés volt: a sharing city mellett az autók, egyéb járművek, az adatok, a tudás megosztása is számos alkalommal megjelent.
A „negyedik ipari forradalom” technológiai újdonságai, a mesterséges intelligencia, az Internet of Things vagy a Blockchain transzformációs hatása fokozódik, az okos eszközök jelenléte dinamikusan nő. Ezek azonban nem csupán új lehetőségeket teremtenek, hanem egyre égetőbb kihívásokkal is szembesülnek a szakemberek, elég csak az adatvédelmi kérdésekre vagy a kiberbiztonságra gondolni. A városi platformok jelentős része a valós idejű adatokra épít, és egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett valóság (AR) és az úgynevezett mixed reality (MR) is. Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a városok fejlesztését az ember felől kell megközelíteni, a kérdés az, hogyan lehet úgy fejlődni és fejleszteni, hogy közben a városok biztonságosak, befogadóak és hosszú távon is fenntarthatóak legyenek. Még a Digital Transformation szekcióban is azt hangsúlyozta egy portugál előadó, hogy a várost egészében kell kezelni, hiszen olyan, mint az emberi test, ha egy része rosszul funkcionál, akkor az egész nem működik. Egy másik előadó hasonló gondolata a működő várost – a független részek harmonikus együttműködését jelképező – a Rubik-kockához hasonlította.
Fontos szerepet kapott a konferencián a klímaváltozás, a mobilitás fejlesztése is. Utóbbiról a kongresszus hat előadótermének egyikében – a Mobility-ben – több előadó szolgáltatásként beszélt, amire már – a kiállításon és prezentációkban is felbukkanó – önálló betűszó is használatos: MaaS, azaz Mobility as a Service. A Maas magába foglalja a megosztott járművek, a közlekedést segítő alkalmazások, platformok szolgáltatását is. Az előadók hangsúlyozták, hogy hiába létezik a technológia és születnek egymás után a remek ötletek, a megvalósításhoz szükséges akarat és felelősségvállalás sokszor hiányzik.
A kongresszus hat szekciója és a kiállítás mellett több helyszínen, ún. agorákban rövid előadásokkal kísért kerekasztal-beszélgetések folytak, amelyek közül az egyik az oktatás fontosságáról beszélt egy spanyol példa kapcsán. Amellett, hogy elkészítettek egy 450 adatkörből álló open data szolgáltatást a barcelonaiaknak, 200 tanárnak is bemutatták ennek fontosságát, így biztosítva, hogy az a fiatalokhoz is eljusson.
Érdekességként megjelent a Smart Space gondolat is az ESA kiállításán. A „smart”-ság integrálása kétirányú ebben az esetben: a Smart City eredményeit az űrben is fel lehet használni, illetve az űrkutatást kísérő technológiai vívmányok az okos városokban is bevezethetők.
Az Expo maga is smart volt, hiszen a hulladékgyűjtést szelektíven oldotta meg, üvegpalackot osztott eldobható helyett, elektromos kerekesszéket biztosított a nehezen mozgók részére, lehetővé tette a különböző speciális étkezési igények kielégítését, valamint ügyelt a női előadók arányának növelésére.
Az esemény keretében 2019-ben is megválasztották az év legokosabb városát, az idei győztes Stockholm lett. A svéd város olyan okos város stratégiát dolgozott ki, ami az innovációra, a nyitottságra és az összekapcsolódásra épül, kiemelt figyelmet szentelve a környezetvédelemhez kapcsolódó megoldásoknak – alacsony energia-felhasználású negyedeket, integrált infrastruktúrát és fenntartható városi közlekedési rendszert dolgoztak ki.
További információ az esemény honlapján érhető el.
Fotó: Rab Judit / Lechner Tudásközpont
